Glatz Oszkár, Kossuth-díjas festőművészt megihlették Buják természeti szépségei, valamint a helyi népviseleti öltözék színpompás kavalkádja, és közel 30 éven át festett itt tájképeket, női portrékat és gyerekképeket, köztük a Bujáki menyecske kancsóval című képét is. 

Munkáinak egy részét a községnek adományozta. Ezekből a képekből nyílt meg halálának 50. évfordulóján, 2008-ban az állandó kiállítás, amelyet az érdeklődők a festő nevét viselő művelődési központban tekinthetnek meg. 

Az állandó kiállítás megnyitóján Glatz egykori modelljei közül is jelen volt néhány. Köztük volt Pila Ferencné is, akinek több évtizeddel korábban a festő két pengő napszámot fizetett, mert őt festette meg a népviseleti ruhájában. 

A kiállításon 34 festmény lett kiállítva Glatz Oszkártól, emellett feleségének, Wildner Máriának 4 művét és fiának, Glatz Henriknek 1 képét is megtekinthetjük itt.

Glatz Oszkárt 1936-ban bujáki díszpolgárrá választották. Életművéért 1953-ban Kossuth díjat, 1954-ben pedig Kiváló Művész díjat kapott.

A művész így nyilatkozott Bujákon töltött éveiről:

"…Bejártam az országot, boldog ifjúságom éveiben a Dunántúl egy részét,  majd a Mátra környékét és erre a falura esett a választásom. Nem bántam meg."

"Ha van lélekvándorlás, utolsó inkarnációmban feltétlenül paraszt voltam. Falun mindent szeretek, dombjától az erdejéig, szántóföldjéig, és az utolsó csirkéig."