funiQ logo

This article is not available in italiana. This is the ungherese version of the article.

Margitsziget, Budapest

A több mint 96 hektáros Margitsziget lényegében egy hatalmas, színpompás park, ahol csak néhány épület áll. Az itt épült néhány szállodát, vendéglátóhelyet, sportlétesítményt illetve a Margitszigeti Víztornyot leszámítva csupán középkori romokat találunk a zöldfelületen. A nagy kiterjedésű, parkos sziget varázsához tartozik az is, hogy az autóbuszok és a taxik kivételével nincsen gépjárműforgalom.

margitszigeti nagyrét
Margitszigeti nagyrét Photo: funiQ

A Margitsziget népszerűségét növeli a part mentén haladó rekortán borítású, 5,35 km hosszú futókör, amely elhalad a Palatinus Strandfürdő, a Hajós Alfréd Sportuszoda, a Margitszigeti Atlétikai Centrum, a Kis Állatkert és a Grand Hotel mellett és a Margit híd alatt.

A szigetet bejárhatjuk gyalogosan vagy BuBira pattanhatunk a Margit híd felőli végen, de bérelhetünk a Margitszigeten igen népszerű bringóhintót is, ami egy 2 vagy 4 személyes, ember hajtotta fedett járgány. A Bringóvár az Árpád hídhoz esik közelebb, a Japánkert szomszédságában található, a Hajós Alfréd sétány elején, de van egy, csak a nyári szezonban működő kölcsönző a Holdudvar étterem mellett is. Itt az év bármely napján reggel 8 és sötétedés között bérelhetünk bringóhintót.

A sziget nevét kétféleképpen is írhatjuk: amennyiben a Duna szigetéről beszélünk, ez a Margit-sziget, ha pedig a városrészről, akkor a Margitsziget írásforma a helyes. A XIII. században nevezték Nyulak szigetének, Urak szigetének, Budai-szigetnek és Boldogasszony szigetnek is. A XVII. századtól már a maihoz hasonló nevet viselt, ekkor Szent Margit szigete néven jegyezték fel. Ezt az elnevezést Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a XIII. században. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa.

Látnivalók

Zenélő szökőkút 1962-ben adták át a Margitsziget déli bejáratának közelében lévő zenélő szökőkutat, ami nem mellesleg hazánk legnagyobbja. Az óránként más-más zenei repertoárral és 25 méteres magasságba lövellő vízsugárral szórakoztató szökőkút május elejétől október végéig üzemel.

a margitszigeti zenélő szökőkút
A margitszigeti zenélő szökőkút Photo: funiQ

Víztorony 1911-ben épült fel a Margitsziget egyik központi épülete, a Víztorony. Az ország legöregebb és legnagyobb víztornyában ma már nem víz van, hanem kiállítások és étterem, valamint megnyitása óta üzemel a kilátója, ahonnan 33 méteres magasságból 360°-os kilátással csodálhatjuk meg Budapestet.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad Már a XX. század elején igény volt egy állandó szabadtéri színpad felállítására, ám ez csak 1938-ban valósult meg. Az azóta működő Margitszigeti Szabadtéri Színpad rengeteg átalakításon, fejlesztésen esett át, legutóbb megnyitásának 75. évfordulójának alkalmából 2013-ban újult meg.

a Víztorony és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Víztorony és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad Photo: funiQ

Centenáriumi emlékmű 1972-ben állították fel a Margitsziget déli végében a Centenáriumi emlékművet, ami Pest-Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára készült. A kívülről sima felületű szobor belseje az egyesítés óta eltelt száz év jelképeinek, szimbólumainak domborművét rejti.

Palatinus strandfürdő 1919-ben még egy, a Duna egy darabját közrefogó faépítménnyel nyitotta meg kapuit a margitszigeti Palatinus strandfürdő. 2 évre rá már 3 igazi medencével várta a látogatókat hazánk első szabadtéri fürdőhelye. Az azóta korszerűsített, műemléki védelem alatt álló strand ma 11 medencével rendelkezik.

Margitszigeti Kisállatkert A Margitsziget középső részén egy 5200 m²-es kisállatkert terül el, ahol hazánkban is őshonos vízi- és ragadozó madarakat, szarvasokat, nyulakat és pónikat tekinthetnek meg a látogatók. A kívülről egész évben, belülről csak a nyári szezonban látogatható parkban jó időben pónilovagoltatás is van.

gólya sétál a hóban a Margitszigeti Vadaskertben
Gólya sétál a hóban a Margitszigeti Vadaskertben Photo: funiQ

Domonkos rendi kolostorromok A XIII. század közepén IV. Béla uralkodó építtette a margitszigeti kolostort lánya, Margit számára. Az apácák 1252-től a török hódoltságig lakták a zárdát. Ezt követően az épületegyüttes romlásnak indult, ma az ide látogató egy romkertet járhat be.

a domonkos rendi apácakolostor romjai
A domonkos rendi apácakolostor romjai Photo: funiQ

Szent Mihály-kápolna (Premontrei konvent) A XIII. századi kolostor a XVI. század közepén, a török hódoltság idején vált lakatlanná, azóta az épületek falai gyakorlatilag eltűntek. Lux Kálmán vezette a XX. századi ásatásokat, amiknek alapján felépült a ma látható Szent Mihály-templom, ami a XIII. századi prépostsági templom rekonstrukciója.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1930-ban adták át a margitszigeti uszodát, amit Hajós Alfréd, az 1896-os athéni olimpia magyar úszóbajnoka tervezett. A ma már 3 fedett és 4 fedetlen medencével rendelkező épületegyüttes olyan neves eseményeknek adott otthont, mint a 2014-es férfi és női vízilabda Eb.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda Photo: funiQ

Ferences kolostor romjai Vélhetően a XIII. közepén épült a Margitszigeten álló egykori ferences kolostor. A kolostor romjainak felhasználásával épült a XVIII. század végén a nádor villa, későbbi Nádor szálló, amit 1945 után bontottak el. Ám a szálló megóvta a kolostor maradványait, amelyek így ma is láthatóak.

Ferences kolostor romja télen
Ferences kolostor romja télen Photo: funiQ

Japánkert 1970 óta látogatható a margitszigeti Japánkert, csendes ösvényeken, hangulatos halastavak mellett, több száz éves fák alatt töprenghetünk el egy kicsit az életünkön, csendesíthetjük le elménket. A 2014-ben felújított Japánkert halastaván 1954 óta egy „budapesti kishableány“ ül.

Zenélő kút A XIX. században Marosvásárhelyen állt a Margitsziget északi részén lévő zenélő kút eredetije. Budapesten 1936-ban építették fel a ma látható kutat, ami minden órában a középkorihoz hasonló zenéket játszik. A kút fölé emelt oszlopokon álló kupolás építmény tetején Poszeidón isten szobrát látjuk.

Egyéb látnivalók: Művészsétány mellszobrai, Danubius Health Spa Resort Margitsziget, Danubius Grand Hotel Margitsziget

Jókai Mór szobra
Jókai Mór szobra a Művészsétányon Photo: funiQ

Története

A Margitsziget 1686-ban még három szigetrészből állt ezeken épült a Domonkos-rendi apácák kolostora, az esztergomi érsek vára, a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora és a Szent János-lovagrend vára és ispotálya. 1790-ben a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, akinek az volt a célja, hogy a schönbrunni park mintájára alakítsa át a szigetet. 5 évvel később, Sándor Lipót halála után öccse, József nádor Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát.

A Margitsziget kertészetével már a XIII. században itt élt Domonkos-rendi apácák is foglalkoztak, ők fűszer- és gyógynövényeket termesztettek kolostoruk kertjében. Később József nádor megbízásából Tost Károly 300 fafajt honosított meg a szigeten – ahogy a nádor alcsúti kastélyának parkjában is tette. Ők telepítették be az azóta elterjedt platánokat. De persze a platán mellett számos fafaj megtalálható a szigeten: füzek, nyárfák, tűlevelűek, hársak, tölgyek, hogy csak párat említsünk.

A növények között olyan ritkaságok is fellelhetőek, mint az elegáns páfrányfenyő, a szintén Távol-Keletről származó kínai mamutfenyő, az amerikai mocsárciprus és a narancseperfa. A közel 1 km² területű angolparkban mintegy 8500 faegyed él, a cserjék száma pedig ennek többszöröse, ami nemcsak a főváros egyik nagy közparkjává, hanem Európa egyik legszebb dendrológiai parkjává is teszi a Margitszigetet.

Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet, ami a növényekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Az 1840-es években Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeztek a sziget mellett. A következő évtizedben a Margitsziget Szekrényessy Józsefnek, a főváros első közjegyzőjének kizárólagos bérleménye volt. Ő a pest-budaiak számára szigeti vigalmakat rendezett térzenével, tűzijátékkal, hangversenyekkel, lampionos nyári mulatságokkal egybekötve, hova saját építésű gőzhajójával szállíttatta a mulatni vágyó publikumot.

a Margitsziget havas partja
A Margitsziget havas partja Photo: funiQ

Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kutatójának munkája nyomán 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, ebből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.

A ma nagyjából 2800 méter hosszú, legszélesebb részén 500 méter széles sziget a XIX. század vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből állt. Ezek közül a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz csatolták. A mai déli csúcs különálló sziget volt, amelyet háromféleképpen is neveztek: Budai-, Kis- vagy Festő-szigetnek. Az utóbbi nevet a rajta festegető művészekről kapta. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy ötven-hatvan hőforrás volt megtalálható rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotorták el.

A szigetet azonban nem csak észak-dél irányba, hanem keresztbe is bővítették. A XIX. század közepén például nyugati irányban nagyjából ott ért véget a sziget, ahol ma az autóút van.

Margit-sziget a Mátyás-templom tornyából
Margit-sziget a Mátyás-templom tornyából Photo: funiQ

Ebben az időben nagy gondot okoztak az árvizek, amelyek rendszeresen elöntötték a területet. A további árvízi pusztításokat elhárítandó 1876-ban a sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték.

A szigetet 1900-ig csak csónakkal lehetett megközelíteni, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre. 1949-ig a Margitszigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.

tölgyfa a Margitszigeten
Tölgyfa a Margitszigeten Photo: funiQ

A Margitsziget számos hazai költőt megihletett, sok remek alkotás született a sziget árnyas fái között, ismert szerzők említették szeretett szigetüket művükben. Arany János például 1877-82 között minden nyarát a Margitszigeten töltötte. Szerb Antal a Budapesti útikalauz marslakók számára című művében így írt a szigetről: „Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.”