Túránkat Mindszentkálla központjában, az 1829-ben épült, klasszicista stílusú római katolikus templom elől indítjuk. Itt találjuk a Theodora-Kékkő tanösvény tábláját és a faoszlopra illesztett kék színű (fa)követ, amivel sokszor fogunk még találkozni utunk során. A tanösvény a környék geológiai kincseit és érdekességei mutatja be, de mi nem követjük teljesen a tanösvény útvonalát, mert sajnos sok helyen nem tartják karban az útvonalat, ami így járhatatlanná vált. Elindulunk lefelé a Rákóczi úton, majd a kocsma előtt balra fordulva néhány méter után rátérünk jobbra, a Jókai utcára. A hangulatos utca vezet ki minket a faluból, majd a betonutat elhagyva, füves rétre érkezünk. A tanösvény információs táblái segítenek ezen a szakaszon tájékozódni, de erről hamarosan letérünk.

Elékezünk egy kis fahídhoz, amin átmenve balra fordulunk egy ösvényre. Ez kivezet minket egy búzamezőre, ahonnan jobb kéz felől már látjuk is a csak néhány 10 méter magas Kereki-dombot. A középkorban itt állt Kerekikál falu, amelyet a XVI. század közepén a törökök feldúltak, majd végleg elpusztult. A dombocska bal szélén, fák közé rejtőzve áll a XIII. századi, román stílusú templomának romja, a Kerekikáli templomrom. A néphit szerint ennek a dombnak a tetején állt egykor a honfoglalás után a környéket birtokló Kál nemzetség vára. A templomrom környezete jelenleg (2016 júniusa) elég gazos, növényekkel sűrűn benőtt, de ennek ellenére érdemes megnézni a sok száz éves romot.

Innen észak felé fordulunk, és a romot magunk mögött hagyva, a búzamezőn egy szélesebb csapást kiválasztva átvágunk azon toronyiránt. 1 km-t teszünk meg a mezőn, balról végig Mindszentkálla fehér templomtornya látható. Kiérünk a két Kállát összekötő útra, amelyen jobbra fordulunk. Nemsokára, még a Szentbékkálla tábla előtt bal kéz felől megpillantjuk a Kékkő tanösvény jelzését, a faoszlopon lévő kékre festett követ. Itt letérünk az útról, és befordulunk balra. Széles, füves úton haladunk, útközben elolvashatjuk a tanösvény oktatótábláját is. Veteményesek mellett haladunk, majd kiérünk egy kereszteződésbe. Itt jobbról érkezik az Országos Kéktúra kék sávja, ami épp itt vesz egy éles jobb kanyart.

Szentbékkálla

Mi is becsatlakozunk a kék jelzésbe, tehát egyenesen megyünk tovább. Innentől jó darabig követjük a kéket. Erdőbe érkezünk, majd egy rövid szakasz után balra lépcsőket látunk, tájékoztató táblával együtt. Felmegyünk a rövid lépcsősoron, és elérkezünk az út leglátványosabb részéhez, a Szentbékkállai kőtengerhez. A tanösvény mellett itt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztató táblái is segítik a turistákat, hogy mindent megtudjunk a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értékéről. A kék jelzés délnyugat felé végigvezet a bizarr formájú kőtömbök között. Az itt látható fura formájú homokkőtömbök az egykor itt hullámzott Pannon-tenger szélén lerakódott homokból képződtek. Az összefoglaló néven csak kőtengernek nevezett kőhátnak a Káli-medence szélein, Salföldtől Kővágóörsig, és onnan a Kis-Hegyes-tűig húzódik egy vonulata, de a legszebb és legépebben megmaradt kőhát ez, a Szentbékkálla mellett található.

Szentbékkállai kőtenger A Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke az a többé-kevésbé összefüggő kőhát, amelynek legnagyobb és épen maradt része a Szentbékkálla melletti kőtenger. A bizarr formájú kövek közül a legérdekesebb az ingókő, aminek legfelső sziklája könnyen megbillenthető.

Továbbhaladva a kövek közt, az ösvényen leereszkedünk az útra, majd a négyes útelágazásban jobbról a másodikat válasszuk. Onnan is könnyű felismerni az utat, hogy egy lovarda mellett halad. Szentimrepusztánál balra kanyarodunk, utunkat a helyi lovaspólóklub legelésző lovai kísérik.

Kiérünk az útra, ahol a buszmegálló mellett jobbra kanyarodunk. Beérünk Mindszentkállára, de nem a falu központja felé megyünk, hanem jobbra. A temető mellet elhaladva a falu végén az utcával balra fordulunk, és innen ismét a tanösvény jelzéseit követjük. Balra kanyarodunk egy földútra, ami a falu fölött vezet végig. Mielőtt elérnénk a Rákóczi utcát, kék kő jelöli a jobbra, a hegynek kanyarodó, köves utat. Néhány méter után rögtön jobbra kanyarodunk egy csapáson, ez vezet el a közeli Kisfaludi templomromhoz. Mindszentkállát a XVIII. században egyesítették a szomszédos Kisfaluddal, amelynek XV. századi, eredetileg román stílusú, de gótikus szentélyű templomának romjait láthatjuk itt.

Kisfaludi templomrom, Mindszentkálla Mindszentkállán, a Kopasz-hegy oldalában található az egykori Kisfalud templomának maradványa. A keletelt templomnak ma már csak néhány falcsonkja látható, hajója román kori, szentélye gótikus volt, ám ezeknek ma már semmi nyoma. A templomromtól szemkápráztató panoráma nyílik a Káli-medencére.

Visszatérünk a köves útra, innen, ha valakinek kedve támad, és ereje is engedi, a szemközti ösvényen juthat fel a 300 méter magas Kopasz-hegyre. A kopár hegytetőn egy zászló áll, amely mellől gyönyörű körpanoráma tárul elénk a teljes Káli-medencével és az azt körülvevő tanúhegyekkel, egykori vulkánokkal.

Visszatérve a tanösvény jelzéséhez, jobbra továbbmenve néhány méter múlva elérjük a Rákóczi utcát, majd azon lesétálva visszaérkeztünk indulási helyünkhöz, a templom elé.

Mindszentkálla