A Szent György-hegyet formája miatt gyakran keverik a Badacsonnyal, hiszen méretükben és formájukban is hasonlóak. Mindkét hegy a Balaton-felvidék tanúhegyei közül a koporsó formájúakhoz tartozik, azaz hosszú, lapos platójuk van.

Míg a Badacsony szinte a vízparton, addig a - nem sokkal alacsonyabb - kistestvér a Tapolcai-medence közepén található. Nevét a középkorban elterjedt, Szent Györgyről és a sárkányról szóló legendáknak köszönheti, előtte egyszerűen Magashegynek hívták. Valószínűbb, hogy az egykor a hegy lábánál állt, Szent Györgyről elnevezett kápolna után vette át a nevet. A hegy északi oldalán található különleges geológiai képződmény, a "jégbarlang" is a mondával összefüggő nevet kapott: Sárkány-barlang (Sárkány-lik).

Északról Tapolca, nyugat felé haladva pedig négy kistelepülés: Raposka, Hegymagas, Kisapáti és Gyulakeszi veszi körbe a méltóságteljesen magasodó hegyet.

Gyalogos turista nézőpontból igazi "tanmese" a hegy, hiszen minden fontos turistajelzést megtalálunk itt. Észak-dél irányból átszeli a hegyet az Országos Kék kék sáv jelzése, míg Raposka és Kisapáti felől a zöld jelzés mutatja az utat. A kékkel nagyrészt párhuzamosan vezet a piros sáv jelzés, de nem pont ugyanazon az ösvényen. A sárga sáv a hegy szoknyáján vezet körbe minket, míg a platón a Bazaltorgonák tanösvény jelzését és a hegycsúcsot mutató kék háromszög jelzést is megtaláljuk.

Autóval a legcélszerűbb a hegy déli oldalán található kis parkolót megcélozni, ahol a kecses, barokk Lengyel-kápolnát és a szintén barokk stílusú Tarányi-présházat találjuk. A Szent György-hegy jelképévé is vált két épületért, valamint a kilátásért már önmagában megéri ide feljönni, de kirándulás kezdőpontjának is ideális.

Raposka felől is nekiindulhatunk autóval, a falu főutcájával szemben aszfaltos, majd földúton egészen az egykori bányakatlanig mehetünk. Innen a tanösvény vonalát követve tehetünk egy körtúrát.

A Szent György-hegy igazi "sztárjai" az orgonasípokként egymás mellett sorakozó bazaltoszlopok, az egykori vulkán sokszögletű oszlopokként megkövült lávája. A 20-30 méteres bazaltorgonák előtt kőtörmelékekből álló "szőnyegnek" holdbéli hangulata van. A Kőkapuhoz érve egy ösvény kivezet minket a bazaltoszlopok tetejére, ahonnan nem csak a Tapolcai-medencét látni be, de ellátni a legészakibb tanúhegyig, a Somlóig is.

Innen nem messze található a korábban turistaházként működő Kaán Károly kulcsosház, amihez a kulcsot a kisapáti önkormányzatnál kell keresni. Ennél gyönyörűbb fekvésű turistaszállást el sem lehet képzelni, de ne számítsunk túl nagy komfortra, sőt, semmilyenre: vezetékes víz nincs, és a berendezés is elég puritán.

A ház mellett alig 100 méterre találjuk a Sárkány- avagy Jégbarlangot, ami természetes klímaként működik, mivel a környezeténél mindig legalább 10 fokkal kevesebb van a mélyedésben.

A sárga jelzésen haladva meglátogathatjuk Márton atyát, aki saját kezével épített föl az egykori remetelak mellé az ortodox kápolnát a hegyen, majd megnézhetjük az egykor szebb napokat látott és méltatlanul pusztulófélben lévő Ify-kápolnát, az Emmaust is.

A Lengyel-kápolnától nyugatra indulva pár perces sétával eljutunk az 1901-ben épített Oroszlánfejű-kútig. Nevét a faragott kő oroszlánfejről kapta, amelynek szájából folyik a hűs forrásvíz.

A Szent György-hegy lankáin kisebb parcellákon szőlők sorakoznak, az itteni bor a Badacsonyi Borvidékhez tartozik.