Somlójenő
A Somlóvásárhellyel szinte összenőtt apró falut és szőlőműves lakóit a hegyoldalban szigorúan magasodó kápolna vigyázza fentről. A jeneiek, úgy is mint az egykori Jenő-törzs leszármazottjai, hosszú évszázadok óta készítik a vidék jól ismert borát.
Patika híján a juhfarkot a legenda szerint a XVIII. század közepéig gyógyírként ajánlották, sőt, a hiedelem úgy tartja, ha az ifjú férj a nászéjszakán somlói bort fogyaszt, a fiú utód garantált lesz. Mindenesetre nem csak a szőlőtőkék mentén húzódó ösvényeken kerülhetünk a varázslatos ital közelébe: Somlójenő megannyi remek pincészete várja az ínyenc és a hirtelenszomjú kóstolómestereket.
Látnivalók
Szent István király-templom Már 1573-ban említik a templomot, amelynek pontos építési idejét nem ismerjük.
Szent Ilona-kápolna A kápolna helyén eredetileg a Szent Kereszt-templom állt. A XIV. században már említik a Somló oldalában tüskevári pálosok által emelt épületet, melyet feltehetőleg a török hódítók romboltak földig. A XIX. században közadakozásból építették újjá a templomot, mégpedig a szüreti must hasznából.
A római kor nyomai Több szarkofág is előkerült a római kori temető feltárásakor.
I. és II. világháborús emlékmű 1989 óta áll az emlékmű a falu központjában.
Szent Flórián-szobor 1898-ban óriási tűzvész pusztított Somlójenőn. A tűzoltókat védelmező Szent Flóriánt ábrázolva az emlékmű az áldozatokra kíván emlékezni.
Egyéb látnivalók: Öreg Vízimalom épülete, Jégverem.
Története
Már a rómaiak korában lakott hely volt. A somlói borvidék szőlőművelésében fontos szerepet játszó település az egykor két faluvá váló Jenő egyik része, a másik pedig a mai Tüskevár. A község címerében látható aranyszínű lovas a település egykori birtokosait szimbolizálja: a Jenő-törzsből származó, a királyhoz hű harcos várjobbágyokat. A jobbágyfelszabadítás előtti időkben a győri püspök fennhatósága alatt állt, többségében szegényebb, egytelkes nemesek lakták, de később a zsellérség letelepedése is jellemzővé vált. A megélhetést sokak számára a Somló-hegy nyugati termőterületének művelése jelentette, melynek egy része az (akkor Kisjenőnek nevezett) település határához tartozott.
Vízimalma, Kőház-kastélya négy évszázad tanúja, míg római katolikus templomát a középkorban emelték. Jelenleg Várda-puszta, Mária-major és Somló hegy tartozik külterületként Somlójenőhöz. Iskolája ma már lakóház, a helybéli gyerekek a szomszédos Somlóvásárhelyen tanulnak.