Bér
A kis Nógrád megyei zsáktelepülés lakói korábban a mezőgazdaságon kívül főként andezit bányászattal foglalkoztak.
Habár bányászati területen már nem dolgoznak, a bériek életében még mindig jelentős szerepet játszik ez a kőzet, hiszen a község határában található híres andezit kőcsúszdák látványa és a mellette talható kőtenger számos turistát vonz.
A Cserhát mellett elhelyezkedő, megközelítőleg 350 fős faluból indulva különleges, vadregényes túrákra indulhatunk. A községtől 3 km-re lévő Nagy-hegyről pedig csodás panoráma tárul elénk.
Túraajánlatok
Látnivalók
Evangélikus templom A barokk stílusú templomot 1721-ben építették rá egy középkori templom alapjaira. A közel három évszázad során többször felújították az épületet, amelyen még így is látszódnak XIV. századi gótikus részletek. 1896-ban nagyobb átalakításon esett át a templom, amikor tornyát is magasabbra építették.
Nagy-hegy A hegy andezitoszlopokból épül fel, amelyek egy 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés során kerültek felszínre. A Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területei közé tartozó 402 m magas hegy tetején sétálva nagy, 5-6 szögű andezit tömbökből álló falat találunk, amely világszinten is nagyon ritka.
Evangélikus parókia Bér evangélikus temploma mellett áll az az 1820 körül épült paplak, amelynek megépítéséhez valószínűleg egy régebbi épületet használtak fel. A műemléki védelem alatt álló parókia klasszicista stílusú. Udvarán XVIII. századi melléképület található.
Lázár-kúria Az 1940-es években, Gerlóczy Gedeon tervei alapján épült klasszicista kúria utolsó tulajdonosa Lázár Andor, a Gömbös- és a Darányi-kormány igazságügyi minisztere volt. A Bértől két km-re, Virágos-pusztán található épület ma az Andezit Hotel tulajdona.
Szabad Európa Rádió Múzeum 2006-ban nyitotta meg kapuit ez a különleges gyűjtemény, ahol a látogató közel ezer régi rádiót, magnetofont, gramofont és lemezjátszót csodálhat meg. A múltidéző kiállítás helyszínére érve a Szabad Európa Rádió szlogenje, és az itt sugárzott Tinédzser parti című műsor hangjai úsznak a fülünkbe.
Egyéb látnivalók: Baptista imaház, pincesor, tájház.
Története
A község területe eredetileg a Kökényes–Radnót nemzetség birtokainak egyike volt.
Az 1439-es feljegyzések szerint ekkoriban Báthory István volt a tulajdonos, és a dokumentumokban a bujáki vár tartozékaként szerepelt. 1552-ben ezt a területet is elfoglalták a törökök. A hódoltság 150 éve alatt a lakosság száma jelentősen csökkent, ezért a törökök kiűzése után a felvidékről szlovákokat telepítettek be Bérre.
Az 1770-től 1848-ig tartó időszakban az Esterházy-család tulajdonában állt a község.
A többször gazdát cserélt terület sorsa a II. világháború után is hányatott volt. 1950-től 1992-ig hol önálló tanácsú községként működött, hol pedig a sziráki körjegyzőséghez tartozott. 1992-től kezdve rendelkezik önálló polgármesteri hivatallal.
A béri lakosság száma 1960-ban még 1100 fő volt, mára csak 450 fő körüli. A kis zsákfaluban szlovák és cigány nemzetiségű önkormányzat is működik.